Van egy energiahordozó, amelyről a legtöbben csak akkor hallanak, amikor meghibásodik. Nem szerepel a villanyszámlán külön tételként, nem folyik csövekben látványosan, mégis ott van szinte minden üzemcsarnokban, ahol valamit mozgatni, szorítani, emelni vagy válogatni kell. Ez a sűrített levegő, amelyet az iparban gyakran csak „negyedik közműként” emlegetnek a víz, a gáz és az áram mellett.

Mi történik egy csomagolósoron?

Egy Pest megyei élelmiszeripari üzemben jártunk, ahol percenként több száz doboz halad végig a gyártósoron. A dobozokat egy pneumatikus munkahenger tolja a megfelelő pályára, egy másik zárja le a fedelet, egy harmadik pedig a selejtet löki ki a sorból. Az üzemvezető szerint a sor mintegy nyolcvan munkahengert és közel kétszáz szelepet tartalmaz, és a berendezés jelentős része több mint tíz éve szolgál.

„A sűrített levegő azért népszerű nálunk, mert egyszerű és biztonságos. Ha egy henger tönkremegy, fél óra alatt cseréljük, nem kell hozzá villanyszerelő, nem kell hozzá külön engedély” – mondta. A karbantartók legfontosabb eszköze szerinte nem a csavarkulcs, hanem a raktárkészlet: a leggyakoribb alkatrészekből mindig van tartalék a polcon.

Hogyan működik a pneumatika?

A pneumatikus rendszerek alapelve nem bonyolult. Egy kompresszor a környezeti levegőt összesűríti, általában 6–10 bar nyomásra, majd ezt a levegőt egy csőhálózat juttatja el a felhasználási pontokra. A felhasználási ponton egy szelep engedi be a levegőt egy hengerbe, ahol az a dugattyút elmozdítja. A dugattyúrúd végzi a tényleges munkát: tol, húz, szorít vagy emel.

A szakemberek szerint a pneumatika három tulajdonsága miatt nélkülözhetetlen ma is, az elektromos hajtások térnyerése ellenére. Egyrészt a levegő gyakorlatilag ingyen van és veszélytelen, ha szivárog, nem gyullad meg és nem szennyez. Másrészt a pneumatikus elemek egyszerű felépítésűek, ezért olcsók és hosszú élettartamúak. Harmadrészt a mozgás sebessége és ereje egyszerű mechanikus eszközökkel, fojtókkal és nyomásszabályzókkal beállítható.

A szabványok szerepe

A felhasználók számára a legnagyobb könnyebbséget az jelenti, hogy a munkahengerek méretei nemzetközi szabványokat követnek. Az ISO 15552 szabvány a nagyobb, profilos kivitelű hengerek, az ISO 6432 pedig a kisebb, kör keresztmetszetű hengerek beépítési méreteit rögzíti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tíz éve beépített henger ma is kiváltható egy másik gyártó azonos szabványú termékével, anélkül, hogy a gépet át kellene alakítani.

Ez a csereszabatosság tartja életben a hazai pneumatikai kereskedelmet is. A nagytarcsai Szele-Tech Bt. webáruházában például a pneumatikus munkahengerekkülső raktárkészletről érhetők el, és a cég saját műhelyében egyedi lökethosszú hengereket is rövid határidővel szerel össze. A cég több mint harminc éve foglalkozik pneumatikával, és a tapasztalatuk szerint a vevők többsége ma már nem a legolcsóbb, hanem a legbiztosabban elérhető alkatrészt keresi.

Mit hoz a jövő?

Az iparági szakértők egyetértenek abban, hogy a pneumatika nem tűnik el, hanem átalakul. Az energiahatékonyság miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a szivárgások felderítése, a megfelelő nyomásszint beállítása és a korszerű, alumínium léghálózatok alkalmazása. A szelepszigetek és az elektronikus vezérlések lehetővé teszik, hogy a pneumatikus rendszerek ugyanúgy illeszkedjenek az Ipar 4.0 környezetbe, mint az elektromos hajtások.

A csomagolósoron eközben továbbra is percenként több száz doboz halad át, és a láthatatlan közmű teszi a dolgát. Egészen addig, amíg valaki meg nem hallja a sziszegést, ami szivárgást jelez. Akkor jön a karbantartó, és a polcról leveszi a következő hengert.